Arany rózsa a csíksomlyói kegyszobornak

 

 

Az arany rózsa a pápák különleges adománya, amelyet manapság a különböző Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak, e gesztussal a Szűzanya iránti tiszteletet fejezik ki. Ezt a kitüntetést hozza el Ferenc pápa Csíksomlyóra, Mária-tisztelete jeléül, egyben kiemelkedő gesztus ez a segítő, csodatevő Szűzanya csíksomlyói szobra és a vidék népének hite iránti elismerés jeleként.

 

Az aranyrózsa (Rosa d’Oro), avagy erényrózsa egy ma is létező pápai kitüntetés: aranyból készült, illatszerekkel megtöltött rózsa, amelyet nagyböjt IV. vasárnapján, Laetare vasárnap – eredetileg a Santa Croce in Gerusalemme bazilikában, majd az apostoli palotában – áldott meg a pápa. Hagyomány lett, hogy az arany rózsa megáldásának szertartásán a pápa a rózsa színével egyező – rózsaszínű – miseruhát viselt. A szokás elterjedt az egész világegyházban, és mivel advent III. vasárnapja – Gaudete-vasárnap – kezdőéneke is az örömmel kapcsolatos, e két alkalommal szokásba jött a rózsaszínű miseruha viselete.

 

   

Miután az aranyból készített rózsát a pápa megáldotta, és kitüntetésként adományozta az egyház iránt nagy érdemeket szerzett személyeknek. A rövid szertartás kezdetben az aznapi stációs templomban, vagyis a Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilikában, a későbbiekben pedig a pápai palotában zajlott. A rózsa virágjának közepébe eredetileg balzsamot helyeztek el, később vörös drágakövet, majd a rózsaszálból egész rózsacsokor lett, amit megfelelő aranyozott vázával együtt készítettek.

A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta. Később királyok kapták, a 14. századtól testületek. A 15. századtól az arany rózsa megáldásának külön áldó formulája volt. 1348­-ban Nagy Lajos király VI. Kelementől kapott ilyet, a 19. században a királyi családok nőtagjai kapták erényeikért és egyházszolgálatukért: Ferenc József felesége, Erzsébet királyné is kapott arany rózsát. Az utolsó kitüntetést 1923-ban a a spanyol királyné kapta. A kitüntetésnek a címzetthez történő eljuttatása a VI. Pál-féle Kúria-reform előtt külön pápai követ, az ún. „Arany Rózsa vivője” feladata volt.

 


Arany rózsa a fatimai Szűzanyának. (Fotó: AP)

 

Az arany rózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a rózsa a régi szertartáskönyvek szerint  Krisztus-szimbólum, ily módon az arany rózsa adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba, jegyzi meg Érszegi Márk Aurél Magyarország Vatikáni Nagykövetségének blogján.

A történelem során a szokás módosult, XII. Piusz Xavéri Szent Ferenc sírjára küldött arany rózsát 1953-ban, 1963-ban VI. Pál pápa a betlehemi születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban a guadalupei kegyhelynek adományozott arany rózsa kitüntetést. II. János Pál 1979-ben a czestochowai, 1995-ben a loretói, 2004-ben pedig a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki vele. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste ezeket (köztük volt Aparecida és Mariazell 2007-ben, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria, a pompei Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting 2008-ban, valamint L’Aquila-i Madonna di Roio 2009-ben. Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei Mária-kegyhelyeknek adományozott arany rózsát.

A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának adandó rózsa ezüstből készült, a rózsa szára és a címer 24 karátos arany bevonatú. Az alapja rózsaszín márvány, amelyen egy ezüstözött váza áll a pápai címerrel, benne két szál természethű rózsa, leveleik ezüstből készültek. A rózsa kb. 84 cm magas, súlya 1200 g. A Kárpát-medencében jelenleg nem őriznek egyetlen pápai arany rózsát sem, bár a történelem folyamán nem egy magyar jelesség részesült e kitüntetésben, a már említett Nagy Lajos király mellett 1435-ben Luxemburgi Zsigmond császár és több Habsburg uralkodó felesége.

Szerző: Bodó Márta

Aktuális

Vízi Elemér - Fotó: Magyar Kurír

„A pápának szívügye, hogy felnőtt egyházat szeretne, amely Isten lelkével együtt megy, együtt halad” – vallja Vízi Elemér csíkszeredai születésű jezsuita szerzetes, a jezsuita rend magyar rendtartományának provinciálisa, akivel Bodó Márta beszélgetett Ferenc pápáról, illetve a pápalátogatás lehetséges hozadékairól.

szekelykapu papalatogatas emlekere

„Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!” – Wass Albert szavai olvashatók azon székelykapu kontyfáján, amelyet a Hargita, Maros, Háromszék, azaz a székely megyék összefogásának köszönhetően a június 1-jei csíksomlyói pápalátogatás tiszteletére állítottak fel a Hármashalom oltárhoz vezető makadám úton.